Hasadjon a világ, pusztuljanak el a lovak, nyíljanak meg a sírok, pottyanjanak le a gombóc fagylaltok! Tudniillik, látogatóm lesz, aki napok óta a fülemet rágja, vajon lesz-e szobája a kollégiumban, és a főnökék meg mediterrán módra folyton elhajtanak, hogy ráérünk még. Ezt nem…

Ma reggel halálhíd, visszavittem Rimininek a könyvet, könyvtárban is voltam, háromnegyed óra után végre ki is ásták az okosságomat, azzal boldog voltam, majd elmentem enni. És ekkor el is dőlt a lengyel Tomasz sorsa, mert megláttam rajta a pólót, ami itt száradt az ablakom alatt.…

Szellempajtásnak megszáradtak a ruhái, el is vitte egy hang nélkül, ajándékba hagyva nekem egy üres nejlonszatyrot. Szép, napsütéses időben indultam Militello órájára, megérkezek rendben, pontosan, csak épp mindenki távozni készül az óráról. Tuti lemaradtam valamiről…

Húzom fel a redőnyt, esik, mily meglepő, de látom, valami gazember bűnöző használatba vette az erkélyen felállított szuperszárítómat! Az a sanda gyanúm, hogy ez a lengyel diszkópatkány Tomasz volt, akivel két hét alatt jutottunk el arra a szintre, hogy szia, ha látjuk a másikat.…

Ma színházba megyek, a dilemma csak az, mit nézzek. Kettő is van a városban, ihaj-csuhaj, mindkettő délolasz vígjáték, mint a múltkor. Az egyik címe „A Szerencse, nagy „sz”-szel”, a másik „A vigasztalan özvegy”. Egyik jobb, mint a másik, az egyik…

Ó, borzadály, nem olyan könnyű dolog ez, ma sem haladtam sokat a szakdolival, sajnos most mindent ennek rendelek alá. Mert persze nekem a járatlan út kellett… Viszont a sienai két Aiste, emlékszünk, a táncolós, és a pesszimista, meghívott magához Messinába. Nélkülük is…

Rimini mára várt, egyetem, vaslépcső, halálhíd, ismét szakadó esőben. Nem akarok időjárásjelentéssé változni, de nagyon frusztrál az idő. Keresem a lukát, gyámoltalan vagyok, mint egy friss lelencházi gyermek, kérdezem az egyik nőt, és pont ő volt az. Kedves volt, juj, maga…

Bementem teatrora, de jaj, elaludtam rajta, így meglógtam a szünetben. A színháztöris nő volt, aki a Shakespeare előtti színházról mesélt, az egyetlen érdekes rész a commedia dell’artes volt, mert azt legalább kifejtette. Sajna a lógás feláldozta Militello óráját is, de…

Máma főnökasszony, ugye kiderül, mégis mit kell tennem a maradék kreditjeimért, nem derült ki, mondta, hogy Riminivel péntekre egyeztetett nekem időpontot, keressem fel a szobájában. Őőő, jó, és hol a szobája? Azt mondt, bonyolult lenne elmondani, inkább megmutatja. Te jó ég.…

Militellot elaludtam, úgyis mondta a múltkor, hogy felteszi a dolgokat a netre, nézem is, haha, csakhogy engem nem enged be. Majd utánajárok valami kódszónak. Bemegyek Adornora, a főnökasszony mondá korábban, ma majd eldől minden a Rimini profnővel, hát, annyi dőlt el, hogy majd…

Az idő vacak, megyek be, teatro óra, a terembe már megint nem férünk be, ezt többször nem írom le, csak ha nekem nem jutna egyszer hely. A táblát egy hete nem törölték le. Adorno óráján is mindig fent vannak az előző ógörögóra nyomai. Új nő ismét, de az óra ugyanaz; a prof,…

Ma is szakdoli, semmi több. Amikor lementem az automatához, hogy vegyek egy gyors kávét, szembejött velem a spanyol szomszéd, jó lendületesen, persze, odaköszönt, kérdezte, hogy vagyok, majd rám se nézve, meg sem állva, választ sem várva továbbment. Én csak néztem utána, és azt…

Ma erőst semmi, ami mese tárgya lenne, a szakdogozatokkal törődök. Azon morfondíroztam a tegnap este kapcsán, hogy milyen értelmes dolgot művelek. Olyan előadásokról írok kritikát, ez túlzás, beszámolót, amelyet a nyelvet értők közül senki nem látott, és nem is fog; a másik…

Ma a véletlennek köszönhetően a cseh Enricoval ebédeltem, a spanyol srác nélkül, aki minden emberre rászáll, mind valami porozni vágyó méhecske. Kérdeztem a valódi nevéről, ugyanaz, Henrik, csak csehül. Ő is mezőgazdasági valamit tanul, elmondása szerint mindent, ami nem…

Reggel nyolctól volt a teatros órám, ezer és egy szerencse, hogy már háromnegyedkor odaérem, mert ismét többen voltunk a kelleténél. Én addig lökdösődtem, tapadtam, nyomultam, amíg nem szereztem egy ülőhelyet. Akinek ez nem sikerült, maradt a föld. Nem a múltkori fickó volt,…

Írtam ma egy levelet az ügyintézőmnek, hogy legyen szíves, tájékoztasson, hogy fel kell-e vezetni az óráimat valahová, mert nem hiszem el, hogy nem, illetve afelől is aggályaim voltak, nem kell-e még órákat felvennem, hogy meglegyen az x óraszám. Továbbküldte a főnöknőnek,…

Az éjjel eseményei: nem aludtam, mert összecsíptek a szúnyogok, ez vendettáért kiált; a mosott ruhák pedig nem száradtak meg, mert bár meleg van, az eső is esik cseppenként hétvége óta, ami elviselhetetlenné teszi az időjárást, a ruhákat meg nedvessé. Ez a sorsunk. Bementem…

Ma délelőtt tízkor volt az első órám, színháztörténet, a 75-ös teremben, kerestem, de az épületen kívül volt, a kérdezősködés megint segített, mert számozva, jelezve nem volt. Kissé furcsálltam, hogy nagy a tömeg, a tanár többé-kevésbé pontos volt, de rá kellett…

Ma este megint színház, az eső sem tartott vissza, hogy tegyek egy próbát, szerencsére a Don Bosco Színház (és Mozi) nem volt messze. Sorállás a jegyekért, főleg öregek, meg családok, én is beállok a sorba, látom, 11€ a jegy, és megreszkírozom, egyetemi hallgató vagyok,…

Ma este vár a színház, és a kabaré fél kilenctől. Kicsit előbb odaértem, mint fél kilenc természetesen. Ez hiba volt, mert még háromnegyedkor sem volt semmi. Jobban mondva, akkor beengedtek, hogy megvásároljuk az öteurós jegyet, de lassan mentek a dolgok, mert nyakunkba szakadt nem…

Ebéd a menzán, majd mivel olyan kedvem szottyant, gondoltam, megnézem a boltok kínálatát. A ruhák zöme rettenetes, nagypapaszínek, dédapaanyagok, nagymamamintákkal. Jó, azért Armani zakók vannak, és jól is néznek ki, de kéthavi juttatásom sem lenne elég egyre. Viszont a La…

Nem tudtam kitölteni az online bejelentkezési izét, pedig még a koli gépéről is megpróbáltam, de nem engedte. Megyek be a hivatalba, látom a tegnapi terpesz nő ott van, monitorján a már ismert csecsemő-kép, mozaikban, egymás után hatszor, mintha klóngyermek lenne. Nem is kell…

Mára kellett mennem a nemzetközi kapcsolatok ügyosztályra, hogy legyen végre diákigazolványom, és ehessek végre kedvezményesen a menzán, és más jó dolgok. Nagy nő ül bent kis lélekkel, mondom mi van, hogy nemrég jöttem, és nem tudok semmit. Ekkor kiborult, ez hogy lehet; pedig…

Megint a vasárnapi ruha, szépen felöltözve elindultam ismét az egyetemre, lefelé menet még a kolidíjat is befizettem, egy hős vagyok. Beérek pontosan, ott a nő, be sem mutatkozott, de azért kedves volt, majd mondja, hogy jaj, most sajna nem jó, mert tanszéki értekezletet, vagy mit…

Mára mondta a koordinátorom, jelenjek meg az egyetemen. Vasárnapi ruhába öltöztem, mindent megnéztem kétszer, megvan-e, térkép, stb., mondtam Erennek, majd jövök, és útnak indultam. Az utcasarkon beugrott, hogy nem ártana személyit is vinnem, ha nem viszek, lefogadom, hiányozni fog.…